Mához 3 hétre műtét. Nagyon változó lelkiállapotban vagyok. Egyfelől már várom, de másfelől meg sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy biztosan szükségem van e nekem erre. Persze az agyammal tudom , hogy igenis szükségem van rá. Viszont olyan hülyeségek jutnak eszembe pl., hogy mit fogok csinálni és hogy fogom beszerezni a vitaminjaimat egy háborús helyzetben stb. . Persze ez már csak a végső kifogáskeresés.
Arra viszont nagyon kíváncsi lennék, hogy ha a kis gyomor tele van az is megadja e azt az elégedettség érzést mint amikor ezt a nagyot jól megpakolom. :)
Most tudtam meg, hogy a műtétem után a doki szabira megy egy hónapra. Mindenképp meg kell kérdeznem ki fogja helyettesíteni és , hogy kit lehet keresni, ha ő nem elérhető vagy hogyan lehet elérni.
A héten a kölcsönnek is meg kell már érkeznie. Már 3* kellett bemennem a bankba, mert mindig hiányzott valami, vagy el volt írva stb. .
Mostanában annyira jól érzem magam, persze az emésztésem nem az igazi, de amúgy jól vagyok.
Még a héten elkezdek vitaminokat szedni, hogy jól feltöltsem előre a szervezetem. Aztán pedig a műtét után áttérek a Lenkei féle folyékony vitaminra.
Csak ne aggódnék folyton.
Tegnap voltam gasztroenterológusnál. Volt gyomortükrözés is. Fujjjj még így harmadjára sem szerettem meg a dolgot. Viszont nagyon kedvesek és rendesek voltak. Oda mentem ahol Prod
is volt. Az ILKA egészségházba. Le a kalappal, türelmesen végighallgattak és a vizsgálatot is megpróbálták minél kevésbé kellemetlenné tenni.
Kissé gyulladt a gyomrom ezért kaptam protonpumpagátlós savcsökkentőt. Remélem ez használ. Az viszont még aggaszt hogy "citromokat" termelek a mellékhelységben.
Mármint szín ügyileg. Szerintem ez az epém és/vagy a májam. Majd kiderül.
1 hónap múlva ilyenkor már a kórházban fogok alváshoz készülődni és másnap ilyenkorra már túl leszek a műtéten.
Próbálok elméletben is felkészülni. Sajnos csak amerikai források állnak rendelkezésre, de mivel jól beszélek angolul ezért a megértéssel nincs gond. Rengeteg hasznos tanács van benne. Jó lenne ha itthon is rendelkezésre állna egy teljes stáb az orvos mögött, aki át tudja vállalni tőle a tájékoztatást, telefonos segítséget (asszisztens) valamint lenne pszichológus és dietetikus. Meg lenne írásos tájékoztató anyag és előzetes "tanfolyamok" mint Amerikában, Angliában és Brazíliában stb.. .
Ha minden a terv szerint megy akkor a párom végig velem lesz. Biztosan sokat fog számítani, de szegényt már előre sajnálom , mert mit fog csinálni amíg én alszom? Vagy amikor csak úgy szenvedőre veszem majd a figurát és nem tudok senkit elviselni mindamellett.
Addig is még sok dolgom van. Proteint beszerezni, folyékony vitamint venni, hosszú pólót/ hálóinget. meg szeretnél egy nagy zsebű hosszú de nem túl meleg nagyméretű köntöst is venni. Stb... stb....
Mindig csak a műtéten. Mi máson? :)
Döntöttem, jöhet a nyiszi nyaszi.
Olyan hihetetlen, hogy lejön rólam a sok háj.
Már lassan 20 éve 80-on felül vagyok.
Nem is tudom elképzelni milyen lesz. :)
A terv szerint az új télikabátom már nem 5XL-es lesz. :)
Ahogy telnek a napok, egyre kevésbe esem kétségbe a műtét gondolatától. Bár már 1 hete megy a hasam :) ami annak a jele is lehet, hogy ideges vagyok (vagy annak, hogy valami túl zsírossal megint hazavágtam az epémet), :)
Valahogy kezdek a bypass műtétre úgy gondolni, mint ami segít nekem meggyógyulni egy betegségből.
Az elmúlt 2 napban kicsit aktívkodtam, tényleg csak kicsit. Kis vadasparki séta , másnap meg peca. Az eredmény iszonyatosan bedagadt lábak és hihetetlen lábfájás. A bokám több centivel feldagadt. Persze minden nap nagyon feldagad, de most tiszta katasztrófa. :( Ja és itt a meleg. Egyik oldalról imádom. Már a levegő illati is örömmel és jókedvel tölt el. Viszont a melegtől már pár helyen egyből piros foltok, dörzsölődés, fájdalom, izzadás..... stb Grrrrrr
Meg kell gyógyulnom minél előbb mert ez így nem mehet tovább.
