A hétvégén már ettem paradicsomos húsgombócot, meg vadast amihez főtt csirkehusi volt. Egyedül az okozott gondot, hogy a vadas-szaftja túl borsos volt. Mondjuk valami megülte a gyomrom vasárnap, de már szombaton se volt az igazi. Szombaton reggel főtt tojást ettem reggelire (már sokadjára) de valahogy felkavarta gyomrom és kicsit émelyegtem.
Szombaton ettem megint egy nyalást a párom fagyijából, de még mindig undorítóan édesnek éreztem, viszont vasárnap amikor megkóstoltam a grapefruit fagyit az nem volt rossz. Gondolom a titok nyitja az lehet, hogy a grapefuit fagyi nem volt annyira édes viszont jó savanykás és picit kesernyés volt. Persze 2-3 nyalintás ebból is elég volt.
Vasárnap este olyan rossz volt a gyomrom, hogy csak 1 kis pohár tejet ittam vacsira. Ma reggel megint sárgadinnyét meg sajtot ettem és ebédre meg hoztam kis főtthusit meg főtt répát, de most semmit nem törtem össze.
Nem tudom van e még másnál is így de engem nagy zavar és idegesít, hogy amikor este lefekszem az ágyikómba és vízszintesbe kerülök akkor a gyomrom meg az egész emésztőrendszeem rohadt hangosan elkezd kutyorogni, bugyborékolni, morogni. Olyan mint amilyen akkor volt régen amikor ez embernek hasmenése volt vagy ilyesmi.
Ja igen, a Lenkeis folyékony vitamint ,meg a kal-mag ot még ne majánlom senkinek amíg szoktatós a gyomra, mert nagyon savas mind a kettő.
Ami érdekes, hogy szivesen elkezdenék tornázni. Valyon szabad már?
Savlekötőt még mindig rendesen szedem, de már nem oldom fel hanem simán beveszem. Amúgyis utáltam feloldani mert a benne lévő golyócskák nagyon keserűek voltak.
Most-már szilárdakat is eszem, illetve nem pépesítem össze előre a zöldséget, krumplit stb hanem szépen megrágom. Húst nem ettem még pürésítés nélkül. Most leginkább zsírszegény sajtokat, 12%os tejfölt, tojást, kefírt, tejet, főtt tojást, krumplit, sárgadinnyét eszek. Terveim szerint csinélok egy nagyon könnyű vadast a héten csirkemellel meg halat is akarok grillezni. Még mindig nagy gondot fordítpk rá, hogy eltartson 30 percig 1-1 étkezés. Eddig 1* volt hogy nagyon éhes voltam és túl gyorsan ettem, eléggé rossz is volt utána a gyomrom egész este.
Bevezetem a fehérjeport is hamarosan. Először Protifar-t akarok venni aztán vagy a MyProtein vagy a 100% Whely proteint fogom inni napi 1-2 alkalommal. Lassan már -15 kg nál tartok. Juhéjjjjj
A nagy WC dolog úgy látszik rendeződik. :) Az elmúét 3 napban minden reggel szépen mentem mint régen. Tisztára olyan vagyok (voltam) mint 1 kisbaba, pürés kaja, fürdetés, lesni a hogy volt e kakika stb :)
A karomon és a hasamon meglöttyedt a bőr, de remélem vissza fog húzódni. Amint elég jól leszek el is fogok kezdeni tornézni, hogy segítsek a bőrt állagának javításában meg, hogy visszanyerjek és talán fejlesszek is egy kis izmot.
Már vonattal/gyalog járok melóba. Nem mondom hogy nem fáradok el. Ma reggel eléggé csigaszerűen jöttem fe la metróból azon a sok lépcsőn. A kedvem már majdne ma régi. Sokat nevetek és viccelődök.
Már bizakodom a jövőben is és azon vagyok, hogy mindent megtegyek érte.
Vágre utólértem magam a naplóban. Mostantól mindig az adott naphoz írom az aktuális infókat.
Visszatértem dolgozni. Igaz, hogy a héten még kocsival hoz és visz a párom (trainingen van a héten nem messze a munkahelyemtől). Hihetetlenül sokat javított a munka a közérzetemen. Igaz, hogy az első napokban álandóan majd elaludtam délután, de lelkileg sokat számított ,hogy nem egyedül ücsörgök otthon a besötétített szobában.
Már teljesen püré álagúra csináltam a hamimat és még egy kis görög joghurttal vagy 10%os főzőtejszínnel is feldúsítottam időnként. Az adak még mindig max 1 dl küröl van ,de van amikor még nem esik jól az 1 dl, figyelek, hogy 20-30 percig eltartson mire a kávéskanállal megeszegetem az adagom. Napközben iszok időnként pluszban fél fél deciliter üres húsleves lét is, ha valami sósat kívánok. Melóba szépen viszem magammal a kis dobozaimban a pürécskéimet. :)
Vizből már minden nap megvan a 1,5 liter, de még többre nem nagyon tudtam feltornázni mivel tartom a szabályt, hogy étlezés előtt és utána is fél, fél óráig nem iszom. A fogyás is megindult újra. :)
Nagy WC még mindig nem megy magától. Egyik este bevettem vízzel 18 csepp guttalax-ot. Másnap ki is pucolt rendesen, de jó lenne már ha rendeződne a dolog.
Elkezdtem vitaminokat is szedni. Minden nap beszedek: 1db Centrum vitamint + 600mg os C vitamin + 400/200 Kálcium/Magnézium . Időnként beveszek még mellé 1 Lenkeis Bvitamin komplexet meg 1 kanál Lenkei folyékony vitamint is. Lehet, hogy a későbbiekben még megfejelem eg Kalcium/D vitamin tablettával meg egy kis extra vassal is. Iszogatom továbbrais a citromfű teát, szuperül beválik.
Már tudok oldalt és hason is feküdni és újra hason alszom.
Rendíthetetlenül főztem tovább a tartalmas húsleveseket, sok hússal. Párom megette a husi nagyrészét tésztával a többit meg én használtam fel.
A húsleveses , zöldséges, husis italomat napról napra sürűbbre csináltam és időnként még bébikajákkal (igen olyan bolti üvegessel is mixeltem). Mindig kiszedem magamnak a max 1 dl adagot 1 picike tányérkába és kávéskanállal 30 perc alatt eszegetem meg. 1* 2* csináltam magamnak őszibarackból turmixot is ami nem okozott gyomor problémát. Végre tusolhattam :). Hogy az micsoda füldöntúli boldogság. :) Megmostam a hajam is, de annyira kifáradtam a nagy pancsikolásban, hogy a hajmosás és a szárítás között le kellett dőlnöm 10 percre. Hétvégén már ment a másfél órás bevásárlás a Tescóban . :) A hasfájás is sokat javult. Azthiszem a gázok is nagyon feszítenek néha. Brazíliában élő sorstársam ajánlotta a citromfű teát meg a kamillát mert neki kint mondta az orvosa, hogy igya.
Kamillát próbáltam nem rossz. A citromfű viszont tényleg egy csodaszer nekünk. Szépen megnyugtatja a gyomrot és a beleket és kihajtja a bennrekedt gázokat is. Mindenképp vegyetek 1 dobozzal. Napi 1 filterbúl iszok 1 csészével.
Az alap dolgok ugyanúgy mentek. Savlekötő, szuri stb...., de a parom mar nem volt otthon, visszament dolgozni. Úgy éreztem a kaját is fel kellene turbózni ezért azt csináltam, hogy botmixerrel belepürésítettem a lébe a levesben főtt répát meg krumplit. Nagyon hígra csináltam , de így azért tápláróbb volt. A hét második felében már a levesben főtt pulykaszárnyból is turmixoltam bele. Fontos, hogy 20-30 perc alatt iszogatom meg az 1 adagot.
Kezdtem erősödni, ezért már napi 1 -1,5 km volt a séta.
A sebeimről a kötés már kezdett lehullani, ezért átkötöttem. Kicsit letörölgettem betdinnal és rátettem a nagz tapaszt amit a gyógyszertárban vettem. Szápen gyógyultak, semmi pirosság vagy gyulladás nem volt. A hét vége felé elmentem a helyi SZTKba akol egy kedves doki kiszedte a varratokat. Fájt, de nem vol vészes, azt mondta 2 nap múlva már fürödhetek. :) A véralvadás gátló is elfogyott végre. .)
WC téma nem javult ezért kitaláltam, hogy sárgabarackból csinálok tormixot. Használt, de SENKI ne próbálja ki. Megittam és kb 15 perc múlva már fetrengtem a görcsöktől. Kihozott mindent, de maga a sárgabarack püre is kijött alul 5 perc múlva .
Kedvem javult, de félelemmel tekintettem a jövőbe. Biztos jó döntés volt? Nem lesz e még több bajom a vitaminok hiánya vagy más rejtett dolgok miatt? Lehet még nekem egészséges babám egyszer? Jó kérdések mi és volt még belőlle. Még mindig nem fogytam, de az eddigi -10kg azét tartotta benne ma lelket.
Kórházból hazafele megvettük a savlekötőt, a steril vattát, pót kötszert és a kis injekciós véralvadasgatlókat. Jó volt hazaérni végre. Szivem szerint egyből mentem volna zuhanyozni, de ugye azt nem lehet amíg ki nem veszik a varratokat. A első és a második héten mindig úgy fürödtem, hogy a párom segített bemászni a sarokkádba, nehogy elessek. Azutan elol es alul megmosakodtam, a hátamat meg lezuhanyozta a párom. Nagyon vigyáztam, hogy ne érje víz a kötést és alatta a sebeket.
A második napo elmentem fodrászhoz, hogy mossa meg a hajam, mivel gyenge voltam ahhoz , hogy a hosszú hajam megmossa meg még a kádba se tudtam volna behajolni ráadásul nem úgy hogy a kötés ne legyen vizes. Isteni volt mikor végzett. Végre tiszta és illatos haj. :)
A párom szabit vett ki és otthon maradt velem, amire szükség is volt, mert nekem nagyon fájt a gyomrom tájékán. Első héten nem tudtam felvenni egyedül a zoknimat.
Az első héten minden nap ugyanaz volt a menetrend. 7 körül felkeltünk, feloldottam és megittam a savlekötőt. Párom beadta a véralvadásgátló szurit a karomba (fontos, hogy a harba kell és nem a hasba). Reggelire, ebédre és vacsorára megittam 0,5-1 dl leszűrt hósleves levét. Mindig lassan 10-20 perc alatt kortzolgatom el a húslevest. Tízóraira meg uzsira + lefekvés előtt megittam 0,5 dl almalevet amit felhígítottam 0,5 dl vizzel. Ezenkívül meg napi 1-1,5 l sima szénsavmentes ásványvizet ittam. Sok erőm nem volt és nem is fogytam. Mondjuk a kórházból már 10 kg mínusszal jöttem ki, szóval men is baj hogy megállt. Napközben leginkább pihiztem és TV-t néztem (érdekes, de aludni nem tudtam). Esténként sétálgattunk kicsit a közeli erdő szélén. Eleinte csak 500 m-t majd 1km körül.
Hason alvó vagyok , de az első otthoni hetemen se oldalra se hasra nem tudtam még fordulni. Nagyon meleg is volt, pláne, hogy tetőtéri a hálószobánk.
A másik problémám az volt, hogy magamtól nem tudtam nagyWCzni. Amikor már 4 napja nem volt semmi, akkor eszembe jutott, hogy engem a nyírfacukor mindig meghajtott . Csináltam is gyorsan egz limonádét 3 teáskanál nyírfacukorral. Másnap meg is lett az eredménye. :)
A kedvem ramaty volt. Sokszor eszembejutott, hogy minek csináltam ezt az egészet, nem e lett volna elég egy gyűrű. Az álandó fájdalom se tett jót a kedvemnek meg az se , hogy gyenge voltam mint a harmat. Párom miatt tartottam magam, meg vigasztalnom kellett meg erőt öntenem belé egy pénzügyi probléma miatt. Hiába, a nők ereje végtelen. :) A hét meglepetése az volt, hogy a főnököm (Amerikában él) virágot küldött nekem meg egy kis kártyát jókívánságokkal. :)
2012 Június 19-26-ig (második rész)
14:30 körül hoztak vissza a műtőből.
A legelső dolog amire emlékszem az az, hogy nagyon jót álmondtaméppen és nem akartam még felébredni. Álmomban valami bulin voltam ahol szólt a zene és jófej emberek beszélgettek. (Szokásom beleálmodni a környezeti zajokat az álmaimba. Lehet, hogy a műtőben szóló rádiót és az ott folyó beszélgetést gondoltam tovább álmomban. :) )
A következő dolog az volt, hogy iszonyatosan fáj a sarkam. Igen, a sarkam, méghozzá mind a kettő. Valószínűleg nagyon le volt kötözve meg az is lehet, hogy olyan pozícióban voltam, hogy pár órára oda terhelődött az egész testsúlyom.
A sarokfájdalom után a következő pillanatban már éreztem, hogy nem kapok rendesen levegőt. Gyorsan tettek rám oxigent, olyan kis csöveske ami az orrodhoz fúj oxigent. Debrecenben minden ágynál van ilyen. Az oxigéntől egyből jobb is lett. Aztán megéreztem a gyomorszondát, ahogy az orromon át a torkomon keresztül megy a gyomromba. Nem fájt, csak zavart, hogy az orromban van és érzem ahogy nyelek. A hasam táján akkor még egyáltalán nem éreztem fájdalmat.
Ezután állandóan vissza vissza aludtam, de eleinte 3 percenként megébredtem és a páromnak arról panaszkodtam, hogy nem tudok aludni a saját horkolásomtól. (Hason alvó vagyok és háton kicsit horkolok. ) Aztán mégiscsak elaludtam és este 7-ig ki voltam ütve.
Amikor megébredtem a párom még mindig ugyanott ült :) és azthiszem a kezemet simogata.
Ekkor már éreztem valamit a hasam táján, de nem volt vészes. Az infúzió szépen csöpögöt, már azóta ment egyfolyában mióta kihoztak a műtőből. A sok folyadék a katéteren át egy zacsiba távozott ami az ágy mellett volt a földön. Drain cső egyáltalán nem volt a hasamban, de nem is bántam. :)
A szám fura ízű volt és valami kékes fehéres lötyi volt végigfolyva szám mindkét oldalán. Szerintem ez valamiféle kontrasztanyag lehetett amivel a műtét után, még altatásban, leellenőrizték, hogy nem szivárog e valahol az átkötött rendszerem :) . Jól rátapadt a számra , de sikerült levakargatni meg letörölgetni baby törlőkendővel.
A mellettem lévő ágy már nem volt üres, mert beköltözött hozzánk Niki, aki gymorgyűrű behelyezésre jött. Aznap kb 1 sziát váltottunk, mert másra nem volt kapacitásom.
Miután páromék elmentek próbáltam aludni, de nemigazán ment jól. Mindigis hason aludtam, de most még az oldalamra sem tudtam feküdni mert fájt, meg a hülye orszonda is zavart.
Azért végül csak eljött a péntek reggel is. Nővérkék jöttek szépen mint minden reggel, lázmérés stb....
Nekem a kórházban végig 36,9 es 37,2 között váltakozott a testhőm ami normális műtét után.
Niki ment fürdeni már korán, mert ma ő volt a műtétes. Nekem annyira alacsony volt a vérnyomásom, hogy a nővérkék azt mondták inkább ne keljek fel mosdani, nehogy beájuljak. Két nővérke fekve lefürdetett és még az ágyneműmet is lecserélték. Nagyon kedvesek és profik voltak mint mindig.
Ezután vizit, őszintén már nem emlékszem mondtak e valamit konkrétan rólam :) vagy nekem, de az biztos, hogy Tanyi doktor minden viziten kedves volt és volt 1-2 jó szava mindenkihez meg mindenkit meg is vizsgált. Engedélyezte, hogy kivegyék a gyomorszondámat. Juhéjjjjjj :) Vizit után elkezdtem kapni az aznapi infúziókat. Eleinte napi 3 liter ment le, főként sós oldatok, de időnként volt cukros is. A fájdalomcsillapítót a infóziós zsacskóba fecskendezték be a nővérkék. Kivették az orrszondát is, ami nem fáj, de kellemetlen. Nikivel aznap sem sokat beszéltem mert ma ő volt kiütve. :) A műtétje rendben ment. Napközben többször felültem, meg kiültem az ágy szélére. Peti (aki ápoló az osztályon) készített nekem húzódszkodót gézből, hogy fekvő helyzetben is legyen amibe kapaszkodhatok ha fe lakarok kelni. Jó volt ez a kapaszkodó, de egyébknt ha bent volt a szobában Peti, akkor mindig segített felkelni kérés nélkül. Az infóziómat és a kis pisi tasimat is állandóan nézte vagy Peti vagy az egyik nővérke. Ha meg én vettem észre , hogy mindjárt elfogy az egyik tasak akkor csak megnyomtam a nővérhívót és nagyon hamar jött is valalki hozzám.
Sajna elég gyakran hányingerem lett elinte. Kaptam is egy szép kis fehér vesetálat, hogy használjam ha szükséges. Szükségem is lett rá, csak picit és egyszer hánytam de nagyon megkönnyebbültem tőle.
Attól kezdve a vesetál és én együtt aludtunk. :) Egyébként még 1* volt 1 pici hányás másnap és kész.
A napok már összefolynak , de próbálok időrendi sorrendet tartani. Ami biztos, hogy „motoros” nevű sorstársunk műtétje aznap volt. Neki a szive miatt rizkós volt a mútét, de hála istennek minden rendben ment. Biztos ami biztos 1 éjjszakára azért ő az intenzíven aludt.
Azthiszem arra aznap kedtem rájönnöm, hogy milyen rossz sokáig háton feküdni az ágyban. Nem egy marasztaló élmény az tuti. Jó, én a spéci kis gerinckímélő ágyamhoz vagyok szokva. :) (Mint borsószem királykisasszony. :) ) Ezenkívul semmi izgi nem történt, egyedül talán az újságárús bácsi jött.
Párom és anyósom végig ott voltak, egész nap. Mindent a kezembe adtam ami kellett, beszélgettek velem, igazgatták az ágyam, jöttek mentek :). Imádom őket.
Szombaton a menet ugyanaz volt reggel. Ébresztő, lázmérés, fürdés stb. Aznap már énis kimentem mosdani. A nővérke nagyon rendes volt , azt mondta ma jön és segít nekem, megmutatja hogy kell.
A lényeg, hogy a kötések nem lehetnek vizesek. Ha mégis véletlenül átnedvesedik valamelyik akkor szóljak és azonnal átkötik. (Volt akinek vizes lett , nem szólt és be is gyulladt kicsit az egyik sebe.)
Aznap már beszélgettem is Nikivel. Páromékat is elküldtem jó hosszú ebédre a városba. :) Tévéztünk, pihentünk. Sajnos aludni nemigen tudtam aznap és a következő 2 napban sem. Nagyon köhögtem és volt egy olyan problémám is, hogy abban a pillanatban amikor elaludtam, lezárt a légcsövem és arra riadtam, hogy meg fogok fulladni mert nem kapok levegőt. Szóval a következő 72 órában összesen 6 órát sikerült aludnom. :( Apukám is meglátogatott váratlanul aznap, ami nagyon jólesett.
Már napközben éreztem, hogy valami nem ok a katéterrel. Fura érzés volt, meg mintha nem is zárt volna rendesen. Peti is mondta, hogy a tasiban tulságosan sötét a dolog, mert már majdnem barnás volt.
Szombat éjjfél fele sikerült elaludom mert sikerült a jobb oldalamon maradnom.
Aludtam is 2 órát, aztán kezdődütt a haddelhad.
(Akinek nem bírja a gyomra a pisi –kaki témát az most ugorjon át a vasárnap délutáni részre)
Vasárnap hajnali 2 kor arra ébredtem, hogy rohannom kell a WC-re. Iszonyatos hasmenéses hascsikarásom lett. Hihetetlen, de AKKOR KEZDETT HATNI a SZERDÁN bevett hashajtó.
Szóltam nővérkéknek, hogy vegyék ki a katétert, mert féltem, hogy az erölködéstöl baj lesz.
Azt mondták Tanyi doktor engedélye nékül nem lehet kivenni. :(
7* voltam WC-n a következő 3 órában. A ketéter bent volt, de mellette is jött ki nem csak a zacsiba.
A hasam iszonyatosan fájt a folyamatos erőlködéstől és a katéternél is fájt már. Reggel észrevettem, hogy alvadt vérdarabkák is vannak a katéteres csövemben. Aztán később már a zacskóban is voltak.
8 óra fele már jobban fájt a katéter mint a műtétem. Tanyi doktor hétvégén most nem volt mert elutazott és vasárnap a vizit se volt még sehol 8 kor. Nem bírtam tovább és küldtem egy SMS-t Tanyi doktornak, hogy könyörgöm intézze el valahogy kivegyék a katétert meg nagyon fáj. 1 percen belül visszaírt, hogy ok, 10 perc mólva már kint is volt a katéter.
Hihetetlen, de a naptovábbi részében nem a műtét miatt kértem fájdalom csillapítót, hanem azért mert olyan fájdalmaim voltak mint amikor egyszer úgy felfáztam, hogy mindenem begyulladt tőle.
Na ezt az éjjszakát/délelőttöt még az ellenségeimnek se kívánnám.
Késóbb Petivel beszélgettem és ő mondta, hogy van akinek akár 1 nap után is begyullad a katétertől ha annyira érzékeny, de van akinek akár hónapokig is bent van és semmi bajuk nincs. Úgylátszik én kifogtam, de sebaj már ezt is tudom.
Vasárnap délután már sokkal jobban voltam. Kellemes idő volt ezért lementünk a parkba. Ja, nem is írtam még, de a műtét után pár napig olyan szuper szaglásom lett hogy az hihetetlen. Mikor mentünk lefele a parkba, a liftben annyira erősen éreztem a gumi szagot, hogy az hihetetlen.
A park gyönyörű volt. Virágzott a hársfa is, ezért isteni illat is volt. Hétvége lévén szinte senki más nem volt ott. Sétálgattunk, pihiztünk a padokon.
Déután még tévézgettünk meg Petivel és páromékkal beszélgettünk. Egész hétvégén csak 2 en voltunk a 4 személyes kórteremben. Illetve vasérnap estefelé befeküdt egy 20 év körüli lány aki májműtétre várt.
Vasárnap este tiszta kolesz hangulat volt. :) Éjjel kb 20* átrendeztem az ágyam és forgolódta mint a ringlispil. Végül sikerült 2 órát aludnom megint.
Hétfőn szokás szerint az ágyamban ébren vártam a napfelkeltét. A jó az volt benne, hogy az ágyban fekve, pont a kissebbik parkra láttam ami szintén gyünyürű. Nagyon szép volt ahogy lassan felkelt a nap a kert felett. Ahogy felkelt a nap énis mindig felkeltem, kiszellőztettem, megigazítottam az ágyam. Fogmosás, fésülködés. A hajamat napi 10* kellett fésülnöm és ígyis mindig úgy néztem ki mint a szénakazal. Mire jöttek lázat mérni már megint vissza is feküdtem. :)
Mosdás aztán már jött is a vizit. Tanyi doktor csökkentette az infúzióm és azt mondta Sumetrolint kell szednem a katéteres dolg miatt, meg mostantól tablettában szedtem a savcsökkentőt nem infúzióban kaptam. Ezenkívül elkezdhettem vizet inni. Juhhéjjjjjj, igeeeeeen. :) Ha jól emlékszem kb 5 dl et ittam meg a nap folyamán elosztva, mini kortyokban.
Délután Csippere meglátogatott minket. Motorossal és a feleségével, meg az én kis kisérőimmel lementünk a parkba és jól elbeszélgettünk. Szuper volt. Nagyon jó volt hogy Csippere eljött, láttuk magunk előtt a jövőt.
A Sumetrolint mindig szértágtam és úgy vettem be. Rohadt keserű volt. Grrrr rrrrr. Délután séta a parkban , este tv, éjjel forgolódás.
A Kedd már nagyon rutinos volt. Kelés, rendezkedés, tisztálkodás, lázmérés, vizit. Infúzió meg vízivás egész nap felváltva. Délután már tudtam szundikálni és zenét is volt kedvem halgatni. Ez nálam már mindig azt jelenti, hogy elég jól vagyok a hazatéréshez. Párszor már műtöttek így kitapasztaltam, hogy mire az embernek eszébejut , hogy csináljon valamit, pl olvasás, zene stb addigra elég jól van , hogy hazamehessen. :) A délutáni viziten mondta is Tanyi doktor, hogy hazamehetek szerdán :)
Délután beszéltem is vele 10 percet, hogy ne szerda reggel keljen, mert olyankor a műtéteire készül már.
Ekkor mondta el pl, hogy 2 hétig csak folyadék és utána kezdhetek majd fokozatosan rá állni a normál kajára. Szénsavas tilos. 2 hét múlva varratszedés és tusolni csak utána szabad. Savcsökkentő 6 hétig stb. ..... Niki már kedden (de lehet ,hogy hétfőn) hazamehetett. Azóta is tartjuk a kapcsolatot levélben.
Este jól összepakoltam amit már lehetett. Infóziót már nem kaptam este és szerdán sem, de a branülnek benne kellett maradni a kezemben amíg haza nem megyek. Ez biztonsági okokból van, hogy ha baj lenne ne akkor keljen vénát keresgetni.
Egyébként nem tudom írtam e de a műtőben jól összeszurkáltam amíg aludtam . :) A jó szar vénáim miatt kb 8 szúrás kellett mire bekötöttek. 3 bazinagy sötétkék bevérzés is volt a karomon. Ja azt sem írtam, hogy minden nap kaptam véralvadás gátló szurit is. Az ilyan előre betöltött pici injekció 5 mm es tűvel. Nem is érezni. Ezt otthon is kellett még adnom magamnak 10 napig a felkaromba bőr alá.
Aznap éjjel szinte végi aludtam. :)
Eljött a hétfő. :) Reggel még lement a szokásos rutin, de a vizit és a fürdés után, 8 kor már hazamenősbe ültöztem. Mindent összerámoltam. A paírjaim, a zárójelentésem és a kitöltött receptek már készen vártak. Ezután még le kellett menni oda a hol befizettem a pénzt és el kellett kérni a végleges számlát.
Aztán irány haza . :)
/A nővérek és Peti is nagyon rendesek voltak. Mindenki a legjobbat adta amit tudott. Igazán örülök, hogy a debreceni kórházban voltam. Maga az épület is szuper, sokkal jobb mint a legtöbb itthoni kórház. A parkok gyönyörűek. Tanyi doktor és mindenki aki itt dolgozik igazán jól és profin végzi a dolgát és NAGY KÖSZÖNET NEKIK MINDENÉRT./
2012 Június 19-26-ig
Mindent megvettem már előre amiről úgy gondoltam, hogy szükségem lesz rá. Oda volt készítve már napok óta a konyhaasztalra egykupacban.
Hétfőn és kedden csilli villire kitakarítottam a lakást és kimostam meg megszárítottam a kánikulában az összes ruhát. Még az ágyneműt is lecseréltem. Hűtőt is leolvasztottam és fullra kitakarítottam és csak olyan ételeket hagytam benne amik nem fognak megromlani 1 honapig sem + feltankoltam savcsökkentett almalével meg ásványvízzel.
FONTOS: lányok, hölgyek körömlakkot mossátok le, műkörmöt szedessétek le mielőtt bementek a kórházba. Csak a sima festetlen, saját körmön tudja nézni az altató orvos, hogy kapsz e elég oxigént és nem kékül e körömágyad.
Kedden délután bepakoltam a bőröndöt. (részletes listát már kiírtam a fórumra , de majd ide is beírom).
Kedden szinte alig ettem, igazából délben is csak azért ettem meg a két tükörtojást mert tudtam hogy a jövöben sokáig nem ehetek amit akarok. Vacsorázni nem tudtam.
Párom anyukája felutazott vonattal, hogy ne hajnalban kelljen felszednünk őt , mert ő az ellenkező irányban lakik. Anzósom és a párom végig velem lesznek a kórházban.
A sokt akarítástól fáradt voltam, ezért szinte azonnal elaludtam.
Hajnali 4 kor csörgött az óra mert legkésőbb 5 kor el kellett indulnunk, hogy 8 ra odaérjünk. Kihordtuk a cuccokat, áramtalanítottunk, lezártuk a vizet stb.
Félúton megáltunk tankolni. Egyáltalán nem voltam éhes. Nagynehezen legyűrtem egy pici üres croissan-t, de majdnem ki is hánytam.
8-ra odaértünk a kórházhoz. Mivel már voltam itt tudtam, hogz vigyázni kell a parkolással. Ha bent parkolunk a kórház területén akkor az első 10 perc ingyenes, de utána óránként 1500 Ft. Szóval simán fizethetsz 6000-8000 Ft is ha egész nap ott vagy. Ezért a párom elvitt kocsival be egészen a hátsó épület mögé, ott kivettük a csomagokat és utána ő kiment a kocsival, hogy kint parkoljon le.
Bentvoltunk. Fel az általános sebészetre a liftel (1 emelet). Nővérszobához odamentem a papírokkal.
Ott volt Tanyi doktor is, beszéltünk pár mondatot aztán elsietett műteni. Gondoltam majd jön még hozzán később.
Nővérkék mondták, hogy először menjek le az irodába és fizessem be a pénzt. Le is mentünk, 10 perc alatt elintéztük. Vissza a nővérekhez, papírokat leadtam nekik. Ezután megkaptam az ágyikómat a2 es szobában a szekrények mellett.
Páromék elmentek, hogy elfoglalják a szállásukat. Nekem át kellett öltöznöm pizsibe . Persze közben bepakoltam mindent a nagy zárható szekrényebme meg a picibe. Kiraktam ventillátort is amit hoztam, ennek jó hasznát vettem később mert iszonyatosan meleg volt a kánikulában.
Dél körül jött a nővérke és adott egy kisüveg foszfoszódát, hogy igyam meg és mondta, hogy igyak rá sok sok folyadékot mert akkor fog hatni és jól kitisztítani a hashajtó. Nos előre elmondom, hogy egyáltalán nem hatott nálam a hashajtó. Úgy tudtam még kapok üres húslevest ebédre, de nem kaptam végül semmit. Még jó, hogy megettem azt a pici croissan-t.
Később jött a nővérke megint vért venni, meg branült csinálni. Várvátelhez 3* szúrt mire sikerült.
Aztán még 5 szúrás, mert 1* eldurrant a vénám, 3* meg nem volt jó. Végül egy aprócska tűvel sikerült betenni a branült a bal kézfejembe hogy elő legyen készítve az infúzióhoz . Az ágyam is kapásból csupa vér lett. Hozzáteszem nekem szar vénáim vannak szóval én mindig így járok.
A nap hátralévő részében próbáltam a szobában maradni, hogy ne szalasszam el a dokit amikor jön. Délután rákrdeztem, hogz mikor jön erre. Mondták, hogy már hayament, mert tegnap óta egyfolytában bent volt. Hmmm.... Kicsit csalódott voltam, mert semmi konkrétat ne mbeszéltünk meg a mútéttel kapcsolatban. Viszont inkább menjen haza aludni meg pihenni a mútétem előtt minthogy itt cseverésszünk aztán meg aludjon a műtőben. :)
Később megtudtam, hogy 3. Vagyok a műtéti kiírásban és 10-11 fele jönnek majd értem a mőtősök.
Délután jött az egyik altatóorvosom is (mindig 2 van), hogy megbeszéljük hogy lesz, pár kérdése volt pl hogz van e gyógyszer allergiám és , hogy milyen gyógyszereket szedek. Aztán elmondta, hogy majd kapok egy Dormicum injekciót mielótt visznek a műtőbe ami segít majd ellazulni.
Nos NAGYON FONTOS , hogy ti is mindenképpen injekciós nyugtatót kérjetek majd a műtét előtt, mert szegények akiknek tablettát adtak azoknak még el se kezdett hatni mire elaltatták őket , mert kb 5 percel azelőtt aták oda nekik a tablettát mielőtt vitték őket a műtőbe. Ekkor kértem azt is , hogy majd altatásban tegyék be a vizelet katétert. (Az is lehet, hogy a dokinak is mondtam már első nap.)
A nap hátralévő részét a szobatársakkal töltöttam. 2 idősebb néni és egy küzépkorú hölgy. Ők már mind meg voltak műtve és 1-2 nap múlva hazamehettek. Mindenki nagyon dícsérte Tanyi doktort. Páromék hoztak ásvány vizet meg poharat aztán dumcsiztunk kb 8 ig.
Ja igen, volt egz kb 2-3 perces délutáni vizit. Gyorsan végigrohant egy orvos.
Miután páromék elmentek a szállásukra, lezuhanyoztam és próbáltam aludni mert mint megtudtam akiket másnap műtenek azokat már 4 kor keltik és meg is kell fürdeniük mielőbb, persze nem ment ay alvás. Szerencsére jöttek körbe a nővérkék és kérdezgették kinek kell fájdalom csillapító vagy altató.
Kértem egy altatót és kaptam is egy nagyon szuper cuccot. Fantasytikusan jól aludtam tőle, egyszer sem ébredtem fel az éjjel viszont reggel frissen és üdén ébredtem, semmi nzúzottság. Az altató neve Lendormin volt. Előrebocsátom ez volt az utolsó jó és kellemes alvásom az elkövetkezendő 2 hétben.
FONTOSÉ: műtét előtti nap éjjféltől már inni sem szabad (vizet sem)
A műtét napja
4-kor ébresztő (a normál ébresztő 5-kor van minden nap). Gyorsan lezuhanyoztam , de a saját hálóingemet vettem fel, mert mint konstatáltam amit a kórház adott abba kkor fértem volna bele ha max 80 kg vagyok. Azt mondták majd csak rámterítik amikor visznek.
Szóval fürdés után vissza az ágyba. Nővérkék mértek lázat, vérnyomást, aztán megint egy 3 perces vizit.
Kisszekrénykémre odakészítettem mindent ami kellhet majd a műtét után: ajakít, papírzsebkendők, törlőkendő, fésű stb.Ezután bekötöttek egy infúziót, hogy pótolják a folyadékot mivel nem ihattam.
FONTOS: pénzedet, irataidat tedd be és zárd be a nagy szekrényedbe. Nekem minden ok volt, de volt akinek eltünt pénze. A kulcsot már beteheted a kisszekrényedbe, mert azért szinte mindig van valaki a kórteremben.
Nagy lazán beszélgettem és vártam a páromékat, azt mondták 9 –re jönnek. Gondoltam ok, akor utána még dumcsizunk kicsit, meg pihenek még mielőtt jönnek értem. Páromék meg is érkeztek pontosan 9:00 kor. Még szinte nem is beszéltünk 10 mondatot amikor megjelent a beteghordó, hogy vetkőzzek mert megyönk a műtóbe. WOW Meglepődtem rendesen, de így visszagondolva jó volt ez így, mert így nem volt időm izgulni. :)
Hálóinget ott a szoba közepén sutty ledobtam és ugrottam is be az ágyba ahol végülis nem használták a kórházi hálóinget, hanem simán betakartak a takarómmal és a kórtermi ággyal toltak el.
Páromék követtek a műtőig. Aztán ők kint maradtak a folyosón. Engem egy belső folzosóra toltak közvetlenül a műtő előtt. Jóljött a takaró , mert itt is meg a műtőben is volt klíma és kinti kánikula ellenére itt hideg volt. Egyáltalán nem féltem és nem voltam ideges sem. Ey a Dormicum szuper egy szer. Men voltam kába meg ilzenek, csak nyugodt és jól éreztem magam.
Kb 5-10 percig lehettem kint aztán betoltak a műtübe. Odatolták az ágyat a műtőasztal mellé és át kellett másznom rá. Persze pucéran, de ez akkor baromira nem izgatja az embert. Mikor felfeküdtem akkor letakartak egy lepedőfélével.
Már ekkor legalább 4 ember volt a műtőben. 2 altató orvos, a beteghordó aki behozott meg még valalki.
Olzan pózban fekszik az ember a hátán mint a cirkuszi késdobáló aszisztense akit olyan keréken pörgetnek. Karok oldalt lábak széjjel.
A branül a bal kezemben már reggel alig engedte át az infóziót, de azt mondták addig jó lesz amíg bemegy rajta az intravénás altató és majd csinálnak másikat. Ekkor vette mészre, hogy milzen szép kékes szine van belülről a lámpáknak a műtőaztal felett. Olzan mint a szivárványos kagylók belseje.
Közben bőszen kütüztek az ágyhoz, de ez sem zavart. (Isten álja aki kitalálta a Dormikum injekciót. :) )
Szólt a rádió és egészen jól érztem magam. Az altató orvos elmondta, hogz mindjárt elkezdik adni az intravénás altatót aztán a későbbiekben majd maszkon keresztül leszek altatva. Mondta, hogy amíg nem hat az intravénás, addig pedig kapok egy kis oxigént is.
Elkezdtem érezni hogy valami kellemes zsibbasztó anyag jön a kézfejemből a testem felé .... ÉS MÁR ALUDTAM IS ......
